A 80-as években épült társasházban lakom, ahol mára jóformán minden elöregedett.
Az ablakok szigetelése pocsék, az ötödik emeleti lakásomban már egy kisebb széllökést is változatos hangjelenségek
kísérnek. A szelektív hulladékgyűjtést a közös képviselő gyakorlatilag elszabotálja, és ha a felelőtlen
gazdálkodást valaki számon kéri, mindenki egymásra mutogat. A ház saját központi fűtését néhány lakó befolyása
miatt rendszerint későn üzemelik be, a kazán a szerelő szerint régi és gazdaságtalan.
A fürdőszobában évekkel ezelőtt váratlanul egy rutinellenőrzés során a gázművek leszerelte
a gázbojlert, mert nem ítélte biztonságosnak a rendszert. Csak alapos kéményellenőrzés és a rendszer teljes
felülvizsgálata esetén engedélyezte volna gáz üzemű vízmelegítő visszaállítását. Ezt a túl nagy költségek miatt
nem tudtam vállalni, ezért villanybojlert szereltettem fel. Ennek az üzemeltetése viszont számításaim szerint
nagyobb ráfordítással jár.
Azt, hogy a gázfűtés milyen veszélyekkel járhat, a saját bőrömön tapasztaltam. Évekkel
ezelőtt, még az előző lakóhelyemen egyszer a fürdés során rosszul lettem. Épphogy be tudtam nyitni az alvó fiamhoz
a szomszédos szobába, mielőtt összeestem volna. Ő térített magamhoz és szellőztetett ki a lakásban. Kiderült,
hogy a szénmonoxid áramlott vissza a kis légterű helyiségbe a kémény részleges beomlása miatt.
Néhány hete meghirdettem a lakást, egyelőre eredmény nélkül. Szeretnék közelebb kerülni
a belső kerületekhez, hogy könnyebben találkozhassak a fiammal. Jó lenne szakértőkkel megterveztetni a lakás
leggazdaságosabb fűtését. A nyugdíjam nem teszi lehetővé, hogy pazaroljak, ezért a lehető legtöbb tanácsot
igyekszem megfogadni azok közül, amiket az oldalukon olvastam. Inkább többet költök az elején, mint folyamatosan
sokat a későbbiekben.
Katalin, Budapest