Hogyan is műkdik a hőszivatty?
A hőszivatty az ingyenesen rendelkezsre ll krnyezeti energit „szedi ssze", s villamos ram felhasznlsval magasabb hőmrskleten, a hz fűtsi rendszernek adja t. Az rdeklődő vgfelhasznlknak leginkbb azt furcsa elkpzelni, hogyan lesz a „hideg" ktvz vagy a „hideg" levegő felhasznlsval meleg a laksban. Az idzőjel nem vletlen: fizikai rtelemben ezek a kzegek nem hidegek, csak az emberi viszonyts szerint htkznapi rtelemben azok. Fizikai viszonyts szerint +260-280 fokosak, ennyivel melegebbek az abszolt nulla foknl, teht jelentős hőtartalmuk van.
A hőszivatty műkdsnek megrtshez szksges mg visszaemlkezni fizikai tanulmnyokra, amely szerint a prolgs hőelvonssal jr, ezen folyamat ellentte pedig a kondenzci, azaz a lecsapds; tovbb arra a tnyre, hogy az sszenyomott gz hőmrsklete megnő. Ezzel a tudssal a hőszivatty műkdse megrthető.
A hőszivatty ngy fő rszből ll, ez az elprologtat (1), a kompresszor (2), a kondenztor (3), s az expanzis szelep (4); ezek alkotjk a hűtőkrt. A hűtőkr a klmatechnikbl ismert gzkeverkkel, R407c -vel van feltltve.
1. A primer oldal kzege megrkezik az elprologtatba, ahol az elprologtatja a hűtőkzeget. A hűtőkzeg gy van kivlasztva, hogy ilyen alacsony (akr -20C-os hőmrskleten) mr elprologjon.
2. A kompresszor elszvja a gzt, sszesűrti, amely gy jelentősen felmelegszik.
3. A nagynyoms forr gz a kondenztorba jut, ahol tallkozik a fűtsi rendszer visszatrő hőmrskletvel, amely azt lecsapatja, a hűtőkzeg ja cseppfolyss vlik
4. A cseppfolys magasnyoms kzeg a nyomst az expanzis szelep cskkenti le, gy jut vissza az elprologtatba, s a folyamat kezdődik ellről.
Rendben, de mgis hogyan lehet ezzel olcsn fűteni, hiszen a kompresszort rammal kell hajtani? gy, hogy a krnyezetnkben tallhat ingyenes hőt hasznljuk, nyerjk ki a fldből-vzből-levegőből, s „szivattyzzuk be" a laksba, a hőszivatty segtsgvel; annak a fizikai folyamatnak a kihasznlsval, miszerint a prolgs hőelvonssal (kinyerssel) jr. Mindegy, hogy szondt teszek a fldbe, vagy egy ventiltorral nagy mennyisgű levegőt hajtok t az elprologtatn, a folyamat ugyanaz, a krnyezet hőenergijt „lopom ki".
A hőszivatty egyszerű fizikai folyamatokon nyugv gp, tervezse s beptse mgis nagy krltekintst ignyel. Ennek oka az, hogy muszj hőnyers-gp-fűtsi rendszer (hűtsi rendszer) egysges rendszerben gondolkozni, amely gondolkodsmdot nem ignyel pl. a gzkaznok felszerelse. Ha ugyanis ezen tnyezők kzl brmelyik nem megfelelő, a hőszivatty nem kpes azt produklni, amire terveztk; ppen ezrt a gpszetet a hőszivatty „kr", azt kiszolglva kell tervezni. Amennyiben ez megtrtnik, korszerű, krnyezetbart, teljesen automatikus s biztonsgos, s igen olcsn zemeltethető rendszert kapunk.
A buktatk elkerlsre a Junkers a partnercgeit ajnlva a primer oldal kialaktst, azaz szondk teleptst, vzkutak tervezst s frst, ezek engedlyezst, a hőszivatty gp bektst, bezemelst kpes megoldani.
Lnyeges a kompresszor hajtshoz szksges, s a leadott fűtsi energia viszonyszma, ennek neve a COP rtk. Ez 4-5 krli rtk, teht ha a fűtsi teljestmny 100%, akkor a felvett villamos teljestmny (1/4=0,25=25%), a maradk az ingyenes krnyezeti hő.
Ha ez ilyen j, hol volt ez a gp eddig?- krdezhetnk sokan. A hőszivattyzs kszni jl megvan, gyakorlati megvalsts formjban kb.60 ve. Robbansszerű elterjedshez hozzjrult az elmlt vtized klmavdelmi trekvsei, a fldgz (klfldn a fűtőolaj) rnak drasztikus nvekedse, a hzak hőszksgletnek cskkense, a sugrz fűtsek npszerűsge s terjedse, s egy sor ms tnyező.
Magyarorszgon 2008. janur1-től forgalmazza a Junkers a kszlkeket. A knlat 17 kW teljestmnyig terjed, amit a beptett kiegsztő fűts told meg 26 kW-ig. Becsaps dolog azonban a hőszivattyk teljestmnye, korntsem olyan egyrtelmű ez mint egy villanymotor vagy egy gzkazn esetben. A hőszivatty teljestmnye az zemels aktulis krlmnyeitől fgg. A nvleges teljestmnyt minden gyrtnak meghatrozott felttelek kztt (ez 0C-os primer belpő hőmrsklet s 35C-os fűtsi előremenő hőmrsklet) kell megadniuk, amennyiben ez vltozik (pl. 10C-os primer hőmrskletre egy ktvizes rendszer esetn), akkor ez a teljestmny nő.
Tovbbi informci: www.junkers.hu
